Olyan gyorsan hoztam a rész amennyire tudtam!!! :D
Próbálom minél hamarabb hozni a részeket, és nem elhanyagolni titeket.
Jó olvasást. :))
Ui.: kérnék szépen véleményeket a részről, ha nem nagy kérés.
Ne sírj, mert vége.
Mosolyogj, mert megtörtént.
Don't cry because it's over.
Smile because it happened.
Klau szemszöge:
Egy családi ház előtt álltunk meg a kocsival. Egymás mellett mentünk és nem nyúltunk a másikhoz. A kulcs elfordult a zárban és az ajtó kinyílt. Démon előre engedett és becsület az ajtót. Kabátomtól és cipőmtől megszabadultam, amikor Démon letámadott. A falhoz nyomott és vadul csókolni kezdett. Kezei bebarangoltak egész testem és a fenekemen állapodott meg
- Ugorj. -morogta csókunkba. Engedelmeskedtem és csípőjét lábammal körülöleltem.
- Keményen meg foglak baszni!
- Alig várom. -válaszoltam. Gatyáján egyre jobban lehetett érezni, hogy dudorodik.
Aznap este nem tudom hány orgazmust éltem át. Utolsó emlékem az, hogy Démon hátulról átölel és így alszunk el.
Reggel a beszűrődő napfény melegítette az arcomat.
- Jó reggelt. -köszönt Démon. Szóval nem csak álom volt ez az egész.
- Reggelt. -és egy csókot nyomtam ajkaira.
- Dia mondanom kell valamit. -mászott fölém, engem visszanyomva az ágyba.
- És mi lenne az?
- Dia élj velem. Legyél z csajom kérlek. Te nem csak egy egy éjszakás kaland voltál nekem.
- Démon a legnagyobb örömmel. A tiéd vagyok. -csókoltam meg.
Zayn szemszöge:
Nagy fejfájással ébredtem. Jézus... dél is elmúlt már. Felültem az ágyban és az éjjeliszekrényemen egy pohár vizet és fájdalomcsillapítót találtam. A gyógyszert bevettem és kimásztam az ágyból. Magamon még a tegnapi ruháim voltak, ezért "gyorsan" átöltöztem. Lebotorkáltam a nappaliba és a srácokat ott találtam, de Klaut nem.
- Sziasztok. Mi történt tegnap? -nyöszörögtem és lehuppantam Niall mellé.
- Tegnap eléggé kiütötted magad haver. -mondta Harry.
- Mire emlékszel? -kérdezte Liam.
- Arra, hogy elmentem bulizni. Mert összevesztem Klauval. És valakivel találkoztam... egy csajjal.
- Igen, Perrie-vel. -mondta Niall.
- Igen, de honnan tudtok róla? -néztem értetlenül.
- Tegnap hazahozott téged és segített bedugni az ágyba. Aztán még maradt egy kicsit és beszélgettünk vele. Mesélte, hogy indult az idei X Factor-ban és bejutott az elő showba.
- Semmi sem ugrik be, de... -nem tudtam befejezni a mondatom, mert megszólalt a csengő.
- Majd én! -pattant fel Harry. Kirohant a szobából és ajtót nyitott.
- Vendégünk van. -uvoltotte.
- Sziasztok fiúk. -ezt az édes hangot öröm volt újra hallani.
- Szia. -válaszoltak a fiúk.
- Szia Perrie. -mosolyogtam.
- Zayn csak a telefonodat hoztam vissza. Tegnap nálam maradt. Nem akartam, hogy otthagyd a klubban.
- Köszönöm. -sétáltam oda hozzá és elvettem a telefonomat.
- Akkor én nem is zavarok tovább. Sziasz...
- Nem zavarsz. Maradhatnál még. Szeretnék veled beszélni. -vágtam a szavába és elé léptem.
- Niall menjünk el kaját hozni. -állt fel Liam és a szőke barátunkra kacsintott.
- Mi meg felmegyünk. Gyere szerelmem. -fogta meg Louis Harry karját és elkezdte a lépcső felé rángatni.
Ezen Perrie jót nevetett. Olyan aranyosan nevet.
- Kérsz valamit?
- Egy üdítő jól esne, de segítek. -lépett mellém.
- Nem kell. Ülj csak le.
- Oké. -mosolygott és helyet foglalt a kanapén.
Két limonádéval és és egy kis rágcsával tértem vissza.
- Szóval... -hát ez ciki. Meg se tudok szólalni.
- Szóval? -kérdezett vissza.
- Sajnos ne emlékszem semmire a tegnap esetből. Elmesélnéd, hogy milyen hülyeségeket csináltam?
- Semmi különöset, csak az asztal tetején táncoltál és a "Sexy And I Know It"-ot énekelted. A pultos fiút lecicáztad és lehánytál egy csajt. Röviden ennyi.
- Úr isten. Gondolom egy hülyének nézel.
- Dehogy is. Amíg még nagyjából józan voltál tök jót beszélgettünk.
- Tényleg? Akkor jó. És lenne kedved elmenni valahova? Persze józanul.
- Igen, lenne kedvem randizni veled.
- Huh... akkor jó. -könnyebbültem meg.
- Bocsi Zayn, de mennem kell próbára. -nézte meg telefonját.
- Semmi baj. Akkor majd hívlak. De várj, nincs is meg a számod.
- Nézd meg jobban. Szia. -és kiment az ajtón, amit becsuktam utána.
Felszaladtam a laptopomért és a You Tube-ot indítottam el. Rákerestem az idei X Factor indulóira és megtaláltam Perrie-t. Egy négy tagú lánybandában van. Igaz szólóban indult ő is, mint mi. Eszméletlen jól énekel.
Miután pár videót megnéztem elindultam le a konyhába, ahol Liam-et és Niall-t találtam meg. Liam éppen a vásárolt élelmiszereket pakolta el, míg Niall Nando's-os csirkét falatozott.
- A többiek? -ültem le Niall-el szembe.
- Fent "szerelmeskednek". -mutatott idézőjeleket Liam.
- Klau is? -néztem hülyén.
- Őt tegnap óta nem láttam. Lehet, hogy bent van a szobájában, de nem valószínű. Akkor már rég lejött volna.
- Akkor felmegyek és megnézem. -azzal elindultam föl a vendégszobába.
Bár Klau előzőleg nálam aludt, de tuti nincs a szobámban. Benyitva barack színű szobába nem láttam mást, csak Virág és Klau cuccait. Körbejártam a szobát és még az erkélyt is megnéztem, de semmi. Tegnap veszekedtünk és utána én elmentem. De már akkor sem volt a szobában.
- Liam sehol sem találom. -estem kicsit kétségbe, mikor már visszamentem a konyhába.
- Gyere egy kicsit, el kell mondanom valamit. -zárta be a hűtőt és elindult az udvar felé.
- Liam megrémísztesz. Mi történt? Hol van Klau?
- Tegnap a veszekedésetek után a földön találtam és behoztam magamhoz. A lényeg az, hogy elmondott mindent, amit érez és utána megcsókolt.
- Hogy mi? -förmedtem rá.
- Zayn én nem szeretnék veszekedni. A csókra se reagáltam. És ha ezt Danielle megtudja. -már nagyon elérzékenyült szegény.
- Jó haver, nyugi. Csak hazajön valamikor. És Danielle miatt ne aggódj! Amiről nem tud, az nem fáj neki! -kacsintottam.
Visszamentünk a házba, amikor nyílt az bejárati ajtó. Klau lépett be rajta. Egy rettenetesen kihívó ruhában volt. Üveges tekintettel indult meg és haladt el előttünk. Felment a lépcsőn és bement a vendégszobába.
- Ez meg mi a jó isten volt? -szólaltam meg.
- Nem tudom. -mondta mellettem Liam.
Dühösen elindultam a vendégszoba felé.
- Ez mi volt az előbb? -nyitottam be a szobába.
- Te meg mit csinálsz? -kérdeztem ledöbbenve. Klau éppen a bőröndjébe dobálta be a cuccait.
- Nem hallasz? Miért csomagolsz? -fogtam meg a kezét.
- Hagyj békén Malik. Szerintem tegnap este mindent megbeszéltünk.
- Te miről beszélsz?
- Zayn ne legyél már ennyire hülye! Ez a kapcsolat már kihűlt! Este láttalak a klubban azzal a kis kurvával. Remélem jól meglesztek.
- Ne beszélj így róla! Nem is ismered!
- Zayn nem érdekel. -fogta meg a bőröndjeit és elindult ki a szobából.
- Nem teheted ezt! -álltam elé megfogva karjait. Klau elengedte a bőröndöket és száját az enyémre tapasztotta.
- Szia Zayn. -bújt ki kezeim közül és távozott. Nem, ez nem lehet. Csak így nem mehet el. Ezt meg kéne beszélnünk.
- És mi lesz Virággal? -üvöltöttem utána a lépcső tetejéről. Pont a konyha és a nappali között torpant meg.
Lassan megfordult és felnézett rám.
- Ő már nem fog magához térni. Már nem lehet visszahozni. -mondta ki a kemény szavakat. Tegnap még ő mondta, hogy fel fog épülni.
- Bocsi, de várnak rám. Helló. -ezzel elhagyta a házat... örökre.
Niall szemszöge:
Amikor meghallottam Klau kijelentését, miszerint Virág már nem fog magához térni szó szerint a kaja kiesett a számból. Könnyek gyűltek a szemembe. Liamre emeltem tekintetem, aki ugyan úgy ledermedve állt, mint gondolom Zayn. Ez volt az a pont, ahol azt mondtam "Ennyi elég!". Fölrohantam a szobámba és becsaptam az ajtót, ami a lendülettől egy rohadt nagyot csattant. Leültem az ágyra, a szemem könnyben ázott. Egyszerűen nem tudtam felfogni, hogy mi is történt az imént. Muszáj volt kiadnom magamból. Kiültem az erkélyre, ahol most épp szakadt az eső. Magammal vittem a gitárom és az erkély ajtót is magamra zártam kívülről (ilyenkor csak kívülről lehet kinyitni). Nem érzékeltem az idő múlását. Legalábbis agyilag nem. De a testem már remegett. Ebből érzékeltem, hogy fázom. De nem akartam vele törődni. Csak az érzéseim számítottak, amit Klau de legfőképpen Virág váltott ki. Ujjaimat a megfelelő akkordokra tettem és elkezdtem játszani a Moments-et. Egész végig dúdoltam a szöveget, de mikor az én szolomhoz jutottam sírva énekeltem.
Már este volt, amikor feleszméltem, hogy az eső elállt. Biztos kicsit elbóbiskoltam. A hold a csillagok körében pompázott az égen. A legfényesebb csillagot kezdtem figyelni. Ez Virág és az én szerencsecsillagom. Bárki mondja, hogy Virágot nem lehet visszahozni, senkinek nem fogom elhinni. Talán az orvosnak, de nem hiszem. Bennem örökre megmarad a remény.
Bejöttem az erkélyről, gitáromat letettem és úgy ahogy voltam bedőltem az ágyba és elaludtam.
Virág szemszöge:
Késő délután ébredtem fel. A fiúk és Klau látogatása nagyon felzaklatott. Bella benyugtatózott, mert nem bírtam lenyugodni és folyton remegtem. Ezért volt az, hogy 5 óra is elmúlt már, mikor magamhoz tértem. Felültem az ágyon és Gábort pillantottam meg, hogy édesen alszik elnyúlva a kanapén. Nesztelenül kimásztam az ágyból, elsétáltam a szekrényhez egy takaróért és betakartam vele a szuszogó fiút. Kedves cselekedetem eredménye volt, hogy mocorogni kezdett és elmosolyodott. De szerencsére nem ébredt föl. Visszafeküdtem az ágyba és Gábort kezdtem figyelni. Mellette teljes biztonságban érzem magam. Remélem mindig együtt leszünk és soha sem választanak el minket. Szeretném leélni vele az életem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése